TechMánia

Csaki Attila, Monok Oliver

A Techmánia podcast egy igazi mélymerülés a technológia és digitalizáció univerzumába. Az AI-tól a mobiltelefonokig foglalkozunk mindennel, ami körülöttünk alakul, és arra keressük a választ, hogy ezek az eszközök hogyan formálják át az életünket – legyen szó munkáról, szórakozásról vagy emberi kapcsolatainkról. Közben a legfrissebb tech híreket is tálaljuk nektek: érthetően, izgalmasan, hogy ti is képben legyetek a digitális világ legújabb trendjeivel. Azt valljuk, hogy a technológia nem csak a bennfenteseké.

Play

Open in

24 episodes
fortnightly
Avg 50 min
Hungarian

Episodes 24

Newest Oldest Longest

All20 Unplayed20 In progress0 Played0

Counted on this page — what you have heard stays on this device, so it is not something the list can be paged by.

Yesterday · 1 hr
Vége a kézi kódolásnak? AI-mentőakció, Claude-vádak és Starlink Wi-Fi 7
2026-ban már nem az a kérdés, hogy használunk-e AI-t, hanem az, hogy mikor bízunk rá túl sokat. Google Gemini alapján megtervezett hegymászásból mentőakció lett, az Anthropic szerint kínai AI-cégek Claude segítségével tanították saját modelljeiket, a Microsoft egyik vezető mérnöke pedig már a kézzel írt kód korszakának végét vizionálja. És ez még csak az AI-blokk. Ebben a TechMánia epizódban megnézzük, mi történik akkor, amikor a mesterséges intelligencia már nem csak válaszol, hanem döntéseket készít elő, kódot ír, szoftverprojektekben dolgozik és akár más AI-modellek „tanárává” is válik. Beszélünk arról is, hol húzódik a határ az AI használata, a túlzott bizalom és a valódi felelősség között. Közben egy egészen más típusú biztonsági sztori is érkezett: a Revolut rendszereit nem kellett feltörni ahhoz, hogy csalók ügyféladatokhoz jussanak – elég volt hiteles hatósági megkeresésnek álcázniuk magukat. Innen pedig adja magát a kérdés: lehet bármennyire erős a technikai védelem, ha végül az embert sikerül megtéveszteni? Mobilfronton megnézzük az iPhone Handoffot, amellyel ugyanaz a telefonszám két iPhone-on is működhet – csak éppen egyes szolgáltatóknál ezért külön havidíjat kérhetnek. Hardverben jön a 96 GB-os LPCAMM2 laptopmemória: brutális kapacitás, LPDDR5X-sebesség, ráadásul cserélhető kivitelben. Közben a Galaxy S26 ára akár hónapokkal a megjelenése után is emelkedhet a memóriaárak miatt. A Starlink bemutatta a Wi-Fi 7-es Router 4-et, amely már több száz klienseszköz kezelésére készül – miközben maga a műholdas kapcsolat egyelőre messze nem használja ki a benne lévő teljes potenciált. Megnézzük a megújult Netlockot és az akár egy perc alatt megszerezhető minősített elektronikus aláírást, valamint azt is, miért mondja az emberek többsége, hogy semmi pénzért nem adná oda feloldva a telefonját, miközben sokan továbbra is azt állítják: „nincs mit rejtegetnem”. Végül Svájc digitális szuverenitási kísérletéről beszélünk: több ezer állami dolgozónál építenének nyílt forráskódú alternatívát a Microsoft 365 mellé Nextclouddal, Collabora Online-nal és más open source megoldásokkal.
September 6 · 1 hr 1 min
Térerő ott is, ahol nincs – a Starlink Mobile megérkezik Magyarországra
Kezdjük azzal, ami itthon tényleg számít: a 4iG és a SpaceX aláírta a megállapodást, ami elhozza a Starlink Mobile-t Magyarországra. Nem parabolaantennával, hanem a zsebedben lévő sima LTE-s telefonnal – ott is, ahol egyetlen mobilcella sincs. Nem a hálózat lecserélése a cél, hanem a fehér foltok és a katasztrófahelyzetek lefedése. Dátumot és árat még nem mondtak, de a történet innentől nem sci-fi. Onnan pedig még feljebb megyünk: kínai kutatók kétirányú lézerkapcsolatot építettek a Föld és a Hold közé, 400 ezer kilométeren át, olyan gyenge jellel, hogy a teleszkóp néhány fotont lát egyszerre. És ha ez nem lenne elég nagyszabású: a SpaceX 100 milliárd dollárból építene Louisianában egy űrrepülőteret, ahonnan Musk szerint akár napi harminc Starship is indulhatna. A középső blokk a valóság. A Tesla európai számai szerint az FSD 4,1-szer ritkábban ütközik – de pontosan megnézzük, mihez képest, mert ez nem ugyanaz, mint amit a címekben olvasol. Jön az európai Tesla Semi, középre ültetett sofőrrel. Aztán a hét legtanulságosabb sztorija: a Meta tényleg megpróbált embereket AI-jal kiváltani, és a belső számok kegyetlenek – 220 százalékkal több kódmódosítás, de csak 36 százalékkal több tényleges funkció, közben 40 százalékkal több incidens. Zuckerberg leállította a következő leépítési hullámot. Ebből érdemes tanulni. A hardveres félidőben megnézzük, miért érkeznek Wi-Fi 8-as routerek két évvel a szabvány véglegesítése előtt, hogyan fér 512 terabájt egyetlen SSD-re, miért mondja a Google, hogy vége a RAM-pazarlás korszakának Androidon, és hogyan omlasztott össze játékokat egy húszéves eredetű, RGB-programokkal települő driver. Plusz a kedvencünk: valaki Claude-dal írt macOS-drivert egy HP nyomtatóhoz, amit a gyártó rég leírt. Zárásként pedig a nagy kérdés a GTA VI apropóján: valójában mennyibe kerül ma egy videojáték?
August 30 · 12 min
Vége a tiszta chatnek – megérkeztek a reklámok a ChatGPT-be
Volt egy csendes megállapodás, amit soha nem írtunk alá: az AI-chat tiszta felület, nincs benne hirdetés. Ennek most vége. Az OpenAI 31 európai országra – köztük Magyarországra – kiterjesztette a ChatGPT reklámrendszerét, és ha ingyenes vagy Go csomagot használsz, mostantól a válaszok alján ott a hirdetés. Kávégépekről beszélgetsz? Kitalálod, mi jön. A cég szerint a reklám elkülönül a választól és nem hat rá – mi meg pont ezt a mondatot fogjuk kivesézni, mert az egész következő évtized ezen múlik. Aztán jön a hidegzuhany Norvégiából: rekordméretű DDoS-támadás fektette két vállra az ország digitális állampolgársági rendszerét. Bejelentkezés, digitális igazolvány, e-aláírás, hivatalos űrlapok – órákra elérhetetlen. És mielőtt bárki hátradőlne: a norvég Digdir pontosan úgy épül fel, mint itthon a DÁP mögötti rendszer. Rövid időn belül ez volt a harmadik próbálkozás. A hardveres blokkban az Apple új Mac minije, ami hivatalosan is kinőtte az „olcsó belépő Mac” szerepet: 2 nanométeres M6, négyszeres AI-teljesítmény, négyszer gyorsabb LLM-promptfeldolgozás – és 300 dollárral magasabb belépőár. Ez már nem irodai kis doboz, hanem otthoni AI-munkaállomás. Zárásként pedig egy hír, ami a memóriaválság közepén szinte hihetetlen: a Garmin új Fenix 9-e dupla memóriát kapott, változatlan áron. Van rajta műholdas segélyhívás is – csak épp az előfizetés itthon nem elérhető. Ez a hét paradoxonja egy mondatban.
August 16 · 27 min
Napfogyatkozástól a Starlinkig – így változik körülöttünk a technológia
Ebben az epizódban ismét a technológiai világ legérdekesebb híreit vesszük végig. Megnézzük, hogyan készül Európa energiahálózata egy napfogyatkozásra, miért vált egyre gyakoribbá a 16 GB VRAM és a 8 magos processzor a gamerek gépeiben, és tényleg eljöhet-e az az idő, amikor a Starlink a világ egyik meghatározó internetszolgáltatója lesz. Szó lesz arról is, miért törölhette a Microsoft a 32 GB-os játékos RAM-ajánlását, hogyan került Pókember-reklám BMW-k millióinak kijelzőjére, valamint arról, hogy harminc év után véget ért a 2G-korszak az Egyesült Államokban. Technológia, energia, gaming, műholdas internet és a digitális jövő – egy epizódban. 🎙️
August 2 · 53 min
Winamptól a Fold8-ig – a nosztalgia és a jövő ugyanabban az adásban
Emlékszel még a floppylemezre? Egy dél-koreai fejlesztői verseny most pont ennyit ad: 1 474 560 bájt, és ebbe bele kell férnie a kódnak, a grafikának, a zenének, mindennek. Nulla felhő, nulla utólagos letöltés. Ezzel indítunk, mert a hét legjobb kérdését teszi fel: tényleg a korlátok szülik a legkreatívabb dolgokat? Aztán jön a nosztalgia második rétege – a Winamp visszatér, méghozzá saját, Deezer-alapú streamingszolgáltatással –, meg egy örök klasszikus: miért eszik a Windows 11 felülete annyi memóriát, hogy a Microsoftnak külön projektet kell indítania rá. Utána komolyra fordul. Az Anthropic másfél milliárd dollárt fizet könyvszerzőknek, és a bíróság döntése pont ott húzza meg a vonalat, ahol a legtöbben nem várnák – nem a tréning volt a baj, hanem az, honnan jöttek a könyvek. Közben Elon Musk AI-jal forgatna egész estés Odüsszeiát még idén, az Nvidia állítólag titokban optikai szálakat vásárol fel Amerika-szerte, a Tesla Cybercab pedig már Starlink-antennával jár. Pekingben eközben olyan 5G-hálózat épült, ahol nem a letöltés, hanem a feltöltés a sztori – mert az AI-korszakban már mi küldünk fel adatot, nem csak fogyasztunk. A végén jön a mobilpiac: a Nothing több piacról is visszavonulhat, az Apple újabb országokban indítja a műholdas segélyhívást, a Samsung pedig kettéválasztotta a Foldot – megnézzük a teljes Unpackedet, Fold8-tól az AI-szemüvegig. Zárásként pedig egy apróság, ami nagyobb, mint amilyennek látszik: a ChatGPT-ből már taxit is rendelhetsz. Az appok korszaka most kezd csendben véget érni.
July 19 · 1 hr 1 min
80% megbukott: amit a töltőd nem árul el rólad
Mi van, ha a következő operációs rendszer már nem is egy gép, hanem egy böngésző, egy fiók és egy AI-ügynök együtt? Ezen a héten pont ott kezdjük: a Microsoft felhős, Edge-alapú AI-rendszerénél és a Grok 4.5-nél, amely már nem szép mondatokra, hanem hosszú, önállóan végigvitt munkafolyamatokra van kihegyezve. Aztán felmegyünk a Föld körüli pályára: az Amazon Leo 396 műholddal próbál a Starlink nyakára nőni, a SpaceX közben több százat éget el a légkörben, Kína pedig először hozott vissza egy rakétafokozatot a tengerre – ez már nem sci-fi, ez a hét híre. Visszaérve a földre megnézzük, miért kerültünk a világ élmezőnyébe streamingminőségben, mit jelent, hogy a Yettel optikai netet indított, és miért esett vissza a routerpiac harmadával. Belenézünk a hardver mélyébe is: 50 wattos vezeték nélküli töltés, egy terabájt egyetlen lemezen, és az a fogyasztóvédelmi vizsgálat, ahol az USB-töltők több mint 80 százaléka simán megbukott – igen, valószínűleg abban a fiókban is van egy ilyen. A végére marad a nagy dráma: a Sony lassan búcsúztatja a lemezes játékokat, az Xbox pedig élete legnagyobb leépítésével öt stúdiótól válik meg. Racionális üzleti húzás, vagy egy korszak vége? A Techmániában nem csak felsoroljuk, mi történt – megnézzük, mit jelent mindez rád nézve: ki irányítja az adataidat, a hálózatodat és azt a tartalmat, amit „megvettél”. Kevesebb hype, több összefüggés. Kapcsold be, gondolkodjunk együtt a jövőről.
July 5 · 30 min
A nappalitól a felhőig: Google Gemini, Steam Machine és Microsoft 365 támadások
Ebben a Techmánia epizódban átnézzük a hét legérdekesebb tech híreit: streamingpiaci felvásárlások, AI az okosotthonban, új HDMI-szabvány, Steam Machine, memóriaárak, magyar digitális infrastruktúra, Waze-újítások, Pokémon Go-adatok, Intel–Nvidia együttműködés, Microsoft 365 elleni támadások és egy különleges hazai moziterem. Szó lesz arról, hogyan alakíthatja át a Fox és a Roku ügylete a streamingpiacot, mit jelenthet a Google Home új Gemini-alapú hangszórója az okosotthonok jövőjére nézve, és miért fontos a HDMI 2.2 a gamereknek, VR-felhasználóknak és prémium kijelzőknek. Beszélünk a Valve új Steam Machine gépéről, a régi DDR2 memóriák meglepő drágulásáról, a hazai DVB-T/DVB-T2 infrastruktúra átalakulásáról, valamint arról is, hogyan kapcsolódhatnak a Pokémon Go térbeli adatai AI- és autonóm rendszerekhez. Kiberbiztonsági témában előkerülnek a Microsoft 365-öt célzó Kali365 támadások és az FBI figyelmeztetése, a végén pedig megnézzük, hogyan próbálhat új élményt adni a mozizásnak a Lurdy Mozi különleges prémium terme.
June 28 · 1 hr
Mi valódi még az AI-korszakban? Deepfake, bizalom és digitális önvédelem
Ebben az epizódban egy friss magyar AI-kutatás alapján beszélgetünk vendégünkkel, Kerek Istvánnal arról, hogyan vált a mesterséges intelligencia néhány év alatt technológiai újdonságból hétköznapi munkaeszközzé. Kerek István AI üzletfejlesztési szakértő, a ChatGPT Magyarul Facebook csoport alapítója, így első kézből látja, hogyan használják az emberek a mesterséges intelligenciát a mindennapokban, a munkában, a tanulásban és az üzleti döntések előkészítésében. ChatGPT, generatív AI, deepfake, social engineering, munkahelyi adatbiztonság és mentális egészség — egy olyan témáról beszélgetünk, amely már rég nem csak az IT-sokat érinti. A kutatás egyik legerősebb állítása, hogy az AI-korszakban már nem az a fő kérdés, hogy tud-e a gép jó szöveget, képet, hangot vagy videót készíteni. Hanem az, hogy mi, emberek képesek vagyunk-e még eldönteni, mi valódi. A magyar munkavállalók jelentős része már kipróbált valamilyen AI-eszközt, sokan pedig nem hivatalos céges bevezetésen keresztül, hanem saját rutinból kezdték el használni. Ez a „shadow AI” jelenség: amikor az AI már bent van a munkahelyen, csak a szervezet még nem beszél róla. A valódi kérdés ezért nem az, hogy használjuk-e az AI-t, hanem az, hogy milyen adatokkal, milyen szabályokkal és milyen emberi ellenőrzéssel tesszük. Beszélünk arról is, hogy az AI nemcsak hatékonyabbá teszi a munkát, hanem a csalásokat is professzionálisabbá. A rossz helyesírású, gyanús adathalász e-mailek korszaka lassan véget ér: a generatív AI tökéletes magyarságú, személyre szabott, céges stílusú üzeneteket, sőt akár hang- és videóalapú megtévesztéseket is képes segíteni. Így a régi védekezés, hogy „majd észreveszem, ha valami furcsa”, egyre kevésbé elég. A deepfake és az AI-generált tartalmak miatt a bizalom technológiai kérdéssé vált. Ha egy videó, hangfelvétel vagy e-mail már nem önmagában bizonyíték, akkor új ellenőrzési kultúrára van szükség: többcsatornás visszaigazolásra, digitális aláírásokra, jóváhagyási folyamatokra és világos munkahelyi szabályokra. A riport különösen izgalmas része, hogy az AI-t nemcsak technológiai és kiberbiztonsági, hanem mentális egészségi kérdésként is kezeli. Ha folyamatosan mérlegelnünk kell, hogy amit látunk, hallunk vagy olvasunk, az valódi-e, az komoly kognitív terhelést jelent. A bizonytalanság, a gyanakvás és a kontrollvesztés érzése stresszt okozhat — a fáradt, sürgetett ember pedig könnyebben kattint, utal, ad ki adatot vagy hagy ki ellenőrzési lépéseket. Ebben az adásban nem pánikot akarunk kelteni, hanem megérteni, hogyan használhatjuk az AI-t okosan, biztonságosan és felelősen. Mert a mesterséges intelligenciát nem tiltani kell, hanem keretek közé tenni. A kutatás az ESET termékeinek kizárólagos forgalmazója, a Sicontact Kft. megbízásából készült.
June 14 · 57 min
AI-szuperszámítógép az asztalon, botok az interneten és Starlink a repülőn
Ebben a Techmánia epizódban tovább pörgetjük a hét legizgalmasabb tech híreit: AI, mobilchipek, Windows-biztonság, digitális bankolás, iOS, fedélzeti internet, botforgalom, okosotthon és az internet jövője egy adásban. Kezdjük a mobilos fronttal: megérkezett a MediaTek Dimensity 7500, amely komoly teljesítményugrást hozhat a középkategóriás androidos telefonokba. Erősebb CPU, gyorsabb GPU, fejlettebb AI-feldolgozás, jobb kameratámogatás és hatékonyabb energiafelhasználás — vagyis a 2026-os középkategória már egyre kevésbé lesz „kompromisszumos”. Az AI-vonalon beszélünk az NVIDIA DGX Spark rendszeréről is, amely egy asztali AI-szuperszámítógép irányába mutat. A cél: nagy nyelvi modellek, fejlesztői AI-feladatok és kutatási munkák helyi futtatása, kevesebb felhőfüggéssel. Ez már nem csak gamer hardver, hanem az AI-infrastruktúra új korszaka. Kiberbiztonsági témában jön a Nightmare Eclipse, egy új BitLockerhez kapcsolódó Windows-sebezhetőség, amely ismét megmutatja: a titkosítás önmagában nem mindig elég, főleg akkor, ha a támadónak fizikai hozzáférése is lehet az eszközhöz. TPM, vállalati laptopok, hardveres támadások — ez a téma nagyon is valós kockázat. Digitális szolgáltatásokból sem lesz hiány: megnézzük a K&H mobilbank androidos leállását, és röviden beszélünk arról is, mit tanulhatunk a nagy platformok, például a Facebook korábbi kieséseiből. A digitális bankolás kényelmes, de ezek az esetek jól mutatják, mennyire fontos a stabil backend, a monitorozás és a gyors incidenskezelés. Apple-vonalon jön az iOS 27, amely a hírek szerint több mint 250 újdonságot hoz. Erősebb AI-funkciók, fejlettebb Siri, új adatvédelmi képességek, intelligensebb akkumulátorkezelés és továbbfejlesztett CarPlay — az Apple láthatóan nem csak dizájnt, hanem teljes ökoszisztémát frissít. Utazóknak különösen érdekes hír, hogy Starlink internet érkezhet a Wizz Air gépeire. Ha a műholdas fedélzeti internet tényleg stabil és gyors lesz, az teljesen átírhatja a repülés közbeni online élményt: munka, streaming, üzenetküldés és folyamatos kapcsolat a levegőben. AI és oktatás témában beszélünk arról a furcsa esetről is, amikor egy professzor AI-jal íratott egy olyan cikket, amelyben éppen arra kérte a hallgatókat, hogy ne használjanak AI-t. Ez tökéletes példája annak, hogy az oktatásban már nem elég tiltani a mesterséges intelligenciát — új szabályokra, új értékelési módszerekre és őszintébb digitális kultúrára van szükség. Szó lesz a Fable/Mythos modell körüli vitáról is: a történet lényege, hogy egy fejlett AI-modell hozzáférését állítólag biztonsági, jailbreak- és exportkontroll-aggályok miatt függesztették fel. Az ügy rávilágít arra, hogy az AI-modellek ma már nemcsak termékek, hanem stratégiai technológiák is, ahol a biztonság, a kormányzati szabályozás és az innováció folyamatosan ütközik. Az internet működését is újra kell gondolnunk: friss adatok szerint a botok már nagyobb forgalmat generálhatnak, mint az emberek. Ez nem csak technikai érdekesség, hanem üzleti és biztonsági kérdés is: ha az internet egyre nagyobb része gépek közötti kommunikáció, akkor a webanalitika, a reklámpiac, az e-kereskedelem és a védekezés is teljesen átalakul. Windows-fronton pedig új korszakhatárhoz értünk: a Windows 11 végre megelőzhette a Windows 10-et. A támogatási határidők, az új gépek, a vállalati migrációk és a TPM-követelmények együtt gyorsítják a váltást, de sok régebbi gép közben kiszorulhat a frissítési ciklusból. A végén pedig jön egy könnyedebb, de nagyon beszédes okosotthon-téma: az IKEA Matter-stratégiája és az olcsó KALLSUP Bluetooth-hangszóró. Egy 2500 forintos hangszóró elsőre apróságnak tűnik, de jól mutatja, hogy az okoseszközök és a digitális otthon élménye egyre inkább tömegpiaci kategóriává válik.
May 31 · 52 min
Amikor az AI töröl, a labda adatot küld, a monitor pedig 1000 Hz-en villog
Megnézzük, hogyan indíthatja el a Forza Horizon 6 mindössze néhány másodperc alatt a játékot az új shader-technológiával, és mit jelenthet ez a PC-s gaming jövőjére nézve. Beszélünk az LG 1000 Hz-es gamer monitoráról is, ami már nem egyszerűen kijelző, hanem e-sport fegyver. Szó lesz az AI árnyoldaláról is: egy fejlesztői történet szerint a Gemini 3.5 több tízezer sornyi kódot törölt, ami jól mutatja, miért nem elég csak bízni a mesterséges intelligenciában. Verziókezelés, kontroll, emberi ellenőrzés: ezek ma már nem opciók, hanem túlélési alapok. Kiberbiztonsági fronton megnézzük, miért figyelmeztet a Proton arra, hogy nem biztos, hogy jó ötlet mindenhova Google-fiókkal belépni. Egyetlen központi fiók kényelmes, de ha baj van, nagyon nagyra nőhet a kockázat. A hardverpiacon közben Kína egyre erősebben támadja a memóriachip-piacot, a Starlink drágul, a Windows egy driverhiba miatt merítheti a laptopokat, az OTP pedig bezárja a Fizz webáruházát. Magyar vonalon pedig az NMHH friss adatai alapján átalakul a vezetékes internet- és tévépiac: egyre többen választanak csomagolt, mobilos, tévés és internetes szolgáltatásokat együtt. És végül jön a futball technológiai forradalma: a 2026-os vb hivatalos labdája, az adidas TRIONDA már nem csak egy labda, hanem szenzoros adatforrás. Okoslabda, 500 Hz-es chip, VAR-integráció, félautomata lesrendszer, AI-alapú bírói támogatás — a futball egyre inkább valós idejű adatsportra épül. Ez a Techmánia epizód arról szól, hogyan változtatja meg a technológia a játékot, a munkát, a sportot, az internetet és a mindennapi döntéseinket. Mert a jövő nem egyszer csak megérkezik — először apró hírekben mutatja meg magát.
May 17 · 1 hr 1 min
Gemini Nano, Googlebook és AI-ügynökök: új korszak jön a személyi technológiában
Az AI már nem egy különálló technológiai trend. Nem „valahol a jövőben” történik, hanem most épül be a böngészőnkbe, a laptopunkba, a bankkártyás fizetésbe, az adatközpontok működésébe, a kiberbiztonságba, sőt már az űriparba is. Ebben az epizódban végigvesszük, hogyan jutottunk el az Ask Jeeves korai kérdés-válasz keresőjétől a ChatGPT-ig, a Gemini Nanót háttérben letöltő Chrome-tól az Android-alapú Googlebookokig, és az AI-ügynökök által végrehajtott bankkártyás vásárlásokig. Szó lesz arról is, hogy az Európai Unió miért szorítaná ki a Huawei és ZTE eszközeit az 5G-hálózatokból, mit jelent a BitLocker YellowKey sérülékenység a fizikai hozzáférés és adattitkosítás világában, valamint miért komoly kérdés, ha egy böngésző cleartext jelszavakat tart a memóriában. Megnézzük az AI infrastruktúra kevésbé látványos, de annál fontosabb oldalát is: mennyi vizet használhatnak az adatközpontok, hogyan változhatnak a notebook-kijelzők az extrém alacsony fogyasztás irányába, és mit jelent az, amikor az NVIDIA már nemcsak földi adatközpontokban, hanem műholdakon és orbitális rendszerekben is AI-számításról beszél. Ez az epizód azoknak szól, akiket érdekel, merre tart a mesterséges intelligencia, hogyan alakul át a digitális infrastruktúra, és milyen új kérdéseket vet fel az AI, amikor már nem csak válaszol, hanem keres, dönt, vásárol, elemez és működteti a háttérrendszereinket.
May 3 · 50 min
AI-korszak élesben: amikor a kódot már nem csak emberek írják
Az új epizódjában azt járjuk körbe, hogyan alakítja át az AI a szoftverfejlesztést, a képgenerálást, a jogi döntéshozatalt, a munkahelyeket, a hardveripart, a távközlést és a digitális infrastruktúrát. Szó lesz arról, hogy a Google belső kódjainak jelentős részét már mesterséges intelligencia segíti előállítani, és mit jelent ez a fejlesztők, a junior programozók, a kódellenőrzés és a szoftverminőség jövője szempontjából. Megnézzük, hogyan válik az AI mindennapi munkaeszközzé Windows-on a Gemini Desktop megjelenésével, és milyen versenyt hoz ez a Microsoft Copilot számára. Ebben az adásban beszélünk még az OpenAI új képgeneráló modelljéről, a DeepSeek kínai AI-fejlesztéseiről, valamint arról is, hogy az AI használata milyen komoly etikai és szakmai kérdéseket vet fel, például a bírósági döntéshozatalban. A spanyol bíró esete fontos figyelmeztetés: az AI lehet erős eszköz, de a felelősség továbbra is emberi oldalon marad. A technológiai világ nemcsak szoftveresen gyorsul. Előkerül az LPDDR6 memória, az akár extrém méretű mobil RAM-modulok lehetősége, a lokálisan futó nagy nyelvi modellek jövője, valamint a globális hardverellátási lánc sérülékenysége is. A Közel-Kelet geopolitikai feszültségei már a nyomtatott áramkörök, polimerek és elektronikai alkatrészek piacán is éreztethetik hatásukat. A műsorban szó lesz az EU USB-C szabályozásáról, a repülés közbeni nagysebességű internetről, Dél-Korea digitális infrastruktúra-törekvéseiről, a Magyar Telekom optikai hálózatfejlesztéséről, valamint arról is, hogyan válhat az internetelérés, a hálózati stabilitás és az AI-alapú szolgáltatás a következő évek versenyelőnyévé. Érintjük az Apple vezetői jövőjét, a Meta hatékonysági átalakításait, a Spotify húszéves hatását a zeneiparra, és a NASA új űrteleszkópját is, amely olyan felbontású képeket készíthet, amelyekhez a földi kijelzőtechnológia még nem nőtt fel teljesen. Ez az epizód arról szól, hogy a technológia következő nagy hulláma már nem egyetlen iparágat érint. Az AI, a hálózatok, a hardver, az űrkutatás, a média, a jog és a geopolitika egyetlen összefüggő rendszerré kezd összeállni. A kérdés már nem az, hogy használjuk-e ezeket az eszközöket, hanem az, hogy értjük-e eléggé a hatásukat. Hallgasd meg az új TechMánia Podcast epizódot, ha érdekel, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia, a digitális infrastruktúra és a globális technológiai verseny a következő éveinket.
April 19 · 58 min
Amikor az AI már törni is tud: az Anthropic Mythos és a kiberbiztonság új korszaka
Szó lesz arról, hogyan alakítják át az adatközpontok a környezetüket, miért vált kulcskérdéssé a hőtermelés és a fenntartható infrastruktúra, és milyen válaszokat adhat erre a következő generációs technológia. Megnézzük az AI új korszakát is: azokat a modelleket, amelyek már nemcsak segítenek, hanem komoly biztonsági és geopolitikai kérdéseket is felvetnek. Beszélünk az Anthropic legújabb fejlesztéseiről, az AI-rendszerek erejéről, és arról, hogy mi történik akkor, amikor a mesterséges intelligencia a kiberbiztonság frontvonalába lép. Az epizódban szóba kerül a Lidl eSIM-megoldása, amely jól mutatja, hogyan lépnek be a kereskedelmi szereplők a digitális szolgáltatások világába, és hogyan válik a távközlés egyre inkább a mindennapi platformélmény részévé. Innen tovább megyünk az űrbe is: Amazon, Globalstar, műholdas hálózatok, szabályozási verseny, és az a kérdés, hogy kié lesz a következő évtized kommunikációs infrastruktúrája. Hardverfronton megnézzük a javítható és moduláris Framework laptop filozófiáját, az AI-PC-k felemelkedését, valamint azt, hogyan változhat meg a személyi számítógépek szerepe a helyben futtatott mesterséges intelligencia korában. Közben kitérünk arra is, miért fontos egyre több ország számára a digitális szuverenitás, és mit jelent az, amikor egy állam nyílt forráskódú irányba mozdul el. Nem maradnak ki a fogyasztói oldal kérdései sem: dráguló YouTube Premium, átalakuló digitális előfizetések, változó felhasználói szokások. És beszélünk a legsérülékenyebb pontról is: a hálózati biztonságról. Orosz hátterű támadások, sebezhető routerek, elavult firmware-ek, és a felismerés, hogy a digitális védelem ma már nem csak vállalati ügy, hanem otthoni alapkövetelmény is. Ez az epizód azoknak szól, akik nemcsak követni akarják a technológiai híreket, hanem érteni is szeretnék, mi mozgatja a jövőt. AI, kiberbiztonság, űrtávközlés, fenntarthatóság, digitális szuverenitás és a következő évek legfontosabb technológiai fordulatai – közérthetően, mégis érdemben.
April 5 · 1 hr 6 min
Claude, Sora, 5G és Starlink: így formálja a jövőt a technológi
Ebben az epizódban végigvesszük azokat a friss innovációkat, amelyek már most formálják a jövőt: a hazai 5G Standalone hálózat indulásától és a DIGI brit terjeszkedésétől kezdve az AI új korszakán át egészen a hardverpiac, a kiberbiztonság, a mobiltechnológia és az űrinternet legizgalmasabb fejleményeiig. Szó lesz arról, merre tart az Anthropic Claude, mi történik az OpenAI Sora körül, miért szigorít a Wikipedia az AI-generált tartalmakkal szemben, és hogyan készülnek az AI-ra optimalizált processzorok. Megnézzük azt is, mit jelenthet a processzorhiány a piac számára, milyen új notebook-kijelzők jönnek, mennyire súlyosak a TP-Link routereket érintő biztonsági rések, és hogyan alakul át a technológiai verseny az USA, Kína, Oroszország és az Amazon árnyékában. Ez nem csak egy hírszemle. Ez egy lenyomat arról, hogyan változik körülöttünk a digitális világ — gyorsabban, mélyebben és izgalmasabban, mint valaha. Ha érdekel az AI, a távközlés, a jövő infrastruktúrája, a techpiac mozgása és az, hogy mindez hogyan hat az életünkre, ez az epizód neked szól.
March 22 · 49 min
A következő korszak küszöbén: gyorsabb Android, keményebb AI-verseny
A techvilág most egyszerre gyorsul fel minden fronton. Ebben az epizódban megnézzük, hogyan alakítja át a jövőt a Google új androidos optimalizációja, a Samsung körüli kijelzős és hajlítható mobilos fordulat, az NVIDIA következő nagy AI-grafikai ugrása, a Meta kemény AI-stratégiája, a Revolut hazai erősödése és a Pokémon GO mögött épülő új digitális térkép. Ez az adás arról szól, hogy a technológia már nem csak fejlődik, hanem újra is rendezi a szabályokat. Mobil, AI, internet, fintech és digitális élmény: minden mozgásban van. Ha érdekel, merre tart a következő korszak, ez az epizód neked szól.
March 19 · 17 min
AirPods Max 2, M5 és az Apple következő nagy húzása
Ebben az epizódban végigvesszük azokat az Apple híreket, amelyek az elmúlt időszakban a legnagyobb figyelmet kapták, és amelyek jól mutatják, merre tart a vállalat hardveres stratégiája. Szó lesz az AirPods Max második generációjáról, az Apple új irányairól a prémium audio világában, valamint a MacBook-vonal körüli piaci mozgásokról is. Az új AirPods Max 2 több ponton is azt üzeni, hogy az Apple nem engedi el a felsőkategóriás fejhallgatók piacát. A Lightning csatlakozó helyére megérkezett az USB-C, bekerült a fejlettebb H2 chip, erősebb lett az aktív zajszűrés, megjelent az adaptív hangmód, és az üzemidő is akár 30 órára nőtt. Ez nem egyszerű ráncfelvarrás, hanem annak a jele, hogy az Apple tovább finomítja a prémium zenehallgatási élményt, miközben a lossless lejátszás támogatásával már egyértelműen az audiofil közönség figyelmét is keresi. Közben a MacBookokról szóló hírek is komoly hullámokat vetnek. Az Apple laptopstratégiája az M1-től egészen az M5-ig jól kirajzol egy fontos mintázatot: nem pusztán erősebb gépeket építenek, hanem újraértelmezik az ár, teljesítmény és hatékonyság kapcsolatát. A MacBook Air sorozatnál látható volt egy jelentős drágulási hullám, majd egy tudatosabb árpozicionálás, ami arra utal, hogy az Apple igyekszik szélesebb tömegek számára is vonzó belépési pontot kínálni. A Pro vonalon pedig egyértelmű, hogy továbbra is tartják a prémium és professzionális fókuszt, de közben a belépőmodellek is egyre versenyképesebbek. Az egyik legérdekesebb narratíva most az, hogy az Apple állítólag egy agresszívebben árazott, szélesebb közönségnek szánt géppel is felforgathatja a piacot. Ha ez az irány valóban erősödik, az nemcsak egy új Mac-modellről szól, hanem arról, hogy az Apple a középkategóriában is komoly nyomást helyezhet a Windowsos gyártókra. Ez azért fontos, mert ha az Apple a saját chipjeinek energiahatékonyságát kedvezőbb árszinten is tudja hozni, az hosszabb távon az egész laptoppiac működését átírhatja. Ebben az epizódban tehát nemcsak új Apple termékekről beszélünk, hanem arról is, hogy mit jeleznek ezek a lépések. Az Apple jelenleg egyszerre erősíti a prémium élményt, finomítja a termékportfólióját, és közben új árkategóriák felé is nyit. Az AirPods Max 2, az M-szériás MacBookok ármozgása és az új modellekről szóló piaci reakciók mind azt mutatják: az Apple nem lassít, hanem újrapozicionálja a saját helyét a technológiai világban. Ha érdekel, hogyan alakíthatja át az Apple a laptoppiacot, mit jelent a H2 chip fejlődése a mindennapi zenehallgatásban, és hogy valóban új korszak jöhet-e a MacBookoknál, akkor ez az epizód neked szól.
March 8 · 54 min
Samsung, NVIDIA, Google: így írják újra a jövőt 2026-ban
A TechMánia új epizódjában végigmegyünk a hét legizgalmasabb techsztorijain: megérkezett a Samsung Galaxy S26 széria, brutális kijelzőkkel, AI-funkciókkal és prémium hardverrel; közben a gaming világában egyre jobban elmosódik a határ a natív 4K és az AI által felskálázott valóság között. Tényleg ott tartunk, hogy a szoftver fontosabb lett, mint a nyers vas? Beszélünk az NVIDIA Blackwell Ultra platformjáról is, amely már nem egyszerűen mesterséges intelligenciát szolgál ki, hanem egy új korszakot nyit az úgynevezett AI-ügynökök előtt. Olyan rendszerek jönnek, amelyek nemcsak válaszolnak, hanem önállóan dolgoznak, döntenek és folyamatokat vezérelnek. Közben a ByteDance Seedance projektje megmutatja, hogy az AI fejlődésével együtt az adatvédelemnek, a szerzői jognak és a digitális kontrollnak is új szintre kell lépnie. Ebben az epizódban azt is megnézzük, mire nem szabad használnunk a ChatGPT-t, hogyan próbálja az Apple még nehezebbé tenni az iPhone-lopásokat, és mit árul el egy spanyol hacker luxushotel-trükkje arról, mennyire sérülékenyek még mindig a digitális rendszereink. Szó lesz a Google-hoz kötődő Taara projektről is, amely fénysugarakkal vinné el az internetet oda, ahová kábel már nem jut el, a Meta Messenger technikai átalakításairól, és arról is, hogyan próbálja a Google napenergiával kiszolgálni az AI-korszak egyre durvább energiaéhségét. Ha érdekel, merre tart a technológia, hogyan alakul át a mindennapi digitális életünk, és mit jelent mindez a következő évekre nézve, ez az epizód neked szól.
February 22 · 54 min
ChatGPT reklámok? Üdv a „Monetizált AI” korszakban
Mi történik, amikor az AI már nem csak válaszol, hanem pénzt is termel? Ebben a Techmánia epizódban körbejárjuk, hogyan érkezhetnek reklámok a ChatGPT-be (külön, a válaszok után), miért alakítja át ez az OpenAI üzleti modelljét, és miért lehet ez fordulópont a teljes MI-piac számára. Belemegyünk a „MI eszi az MI-t” jelenségbe is: a Grokipedia-sztori rávilágít, hogyan csúszhatnak be pontatlanságok, ha generatív rendszerek más generatív forrásokra támaszkodnak. Mit jelent ez a megbízhatóságra, a hallucinációkra és arra, hogyan kell ma okosan forrást ellenőrizni? Közben a hardveres valóság is változik: a Sony leállítja a Blu-ray felvevők gyártását — a fizikai média lassan tényleg „retro” státuszba kerül. És ha már jövő: érkezik a HERE 3D térkép Magyarországra (2026 július), ami a mobilos navigációtól a várostervezésig új szintet hozhat. A magyar telco fronton pedig megnézzük, mit jelent a Yettel–4iG/2connect vezetékes együttműködés a szélessávú versenyben, és hogyan használ a Telekom MI-t hálózatkezelésre.
February 8 · 57 min
MI-gyár Németországban: Európa felvette a kesztyűt
Elindultunk a „breaking” vonalon Németország első MI-gyárával: nem klasszikus gyártósor, hanem brutál számítási kapacitás + innovációs hub, ami európai kutatóknak, cégeknek (és kkv-knak is) ad erőforrást, miközben az EU-s biztonság/értékalapú AI is fókuszba kerül. Innen átmentünk a nagy képbe: IRIS², Európa válasza a Starlinkre – multi-orbit műholdflotta, kormányzati szintű secure-by-design, és a kérdés, hogy mitől lesz ez „EU-szinten stratégiai”. Aztán jött a városi infrastruktúra dark comedy: a londoni G.Network bukása, ahol a „zöld” kábelburkolat finom falat lett a rágcsálóknak, a javítás meg „strukturális rémálom” – tanulság: innováció = kockázatmenedzsment, különben a valóság megeszi (szó szerint). A streaming-fronton megnéztük, hogy a „lineáris tévé” miért tér vissza az on-demand korszakban (SkyShowtime: lean-back élmény, döntési fáradtság ellen), és hogy itthon miért lett élesebb a vezetékes netpiaci meccs: gigabit, optika, csomagharc, ügyfélszolgálat mint versenyfaktor. És persze: AI-hype görbe (miért hűlt le a Sora körüli lelkesedés), fizikai IT-biztonság IRL (RAM-lopások demo gépekből), Apple ökoszisztéma update (AirTag 2), mobil jövő (Samsung trifold), plusz a hazai tévés trend: Tarr Online TV és az OTT irány.
January 25 · 51 min
Miért drágulnak a csúcsmobilok 2026-ban? Memóriachip-krízis + RCS iPhone-on: búcsú az SMS-től
Az adásban végigmegyünk 15 friss témán, és összerakjuk a mozaikot: hogyan tolódik a felelősség az internetes közvetítő szolgáltatók felé (Cloudflare vs. olasz Piracy Shield), mit jelent a piaci koncentráció a magyar távközlésben (és hogyan maradhat életben egy független szolgáltató), és milyen új korszakot nyithat az utazásban a Starlink-alapú, nagy sebességű fedélzeti internet. Megnézzük, miért drágulhatnak a csúcsmobilok (memóriachip- és ellátási nyomás), és közben hogyan alakul a mobilpiac hatalmi sorrendje (Apple–Samsung dinamika). Aztán átfordulunk a média és a streaming jövőjére: jön a VLC 4 és az AV2-támogatás, ami a következő években kisebb bitrátával, jobb minőséggel és hatékonyabb tartalomterjesztéssel rajzolhatja át a videós internetet. Ha érdekel, hogyan lesz gyorsabb, olcsóbb és skálázhatóbb a streaming, ez a blokk kötelező. A játék és platformok oldalán is mozog a talaj: újra felmerül a Steam Machine visszatérése, ami a PC–konzol hibrid gondolatát hozza vissza a mainstreambe. Kommunikációban pedig jön az egyik legfontosabb váltás: RCS iPhone-on – olyan üzenetküldési élmény, ami végre nem az SMS-szintet célozza, hanem a modern chat-funkciókat. Nem hagyjuk ki az AI árnyoldalát sem: beszélünk egy vitatott, mentális kockázatokat felvető alkalmazásról, és arról is, hogyan rendezheti át a fordítós piacot egy új AI-alapú megoldás. Végül belemegyünk a “quantified self” következő szintjébe: okos egészségmonitorozás a fürdőszobában (Withings U-Scan Nutrio), és hogy hol húzódik a határ hasznosság, adatvédelem és kontroll között. Ez az epizód nem csak hírszemle. Ez egy iránytű. Ha techben dolgozol, techre építesz, vagy egyszerűen csak előnyben akarsz lenni a következő hullámban, ezt a részt úgy raktuk össze, hogy inspirációt adjon: mit érdemes figyelni, mit érdemes megérteni, és hol vannak a valódi, építhető lehetőségek.

Showing 1–20 of 24 episodes