Skip to content
Artwork for Könyves Magazin
ArtsBooks

Könyves Magazin

Könyves Magazin

Ami a könyvekből kimaradt: beszélgetések irodalomról, könyvekről, olvasásról.
www.konyvesmagazin.hu

Play
  • 36 episodes
  • Avg 39 min
  • Hungarian
Counted on this page — what you have heard stays on this device, so it is not something the list can be paged by.
  • #496
    Tuesday · 53 min

    „Egyszerre tud okos és érzékeny lenni” – Anne Carson magyar hangja: Fenyvesi Orsolya

    Október 8-án Anne Carson kanadai költőnek ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat „merész és újító életművéért, amely játékos párbeszédbe lép a klasszikus hagyománnyal, ezzel új formákat teremtve a kortárs irodalomban” – a Könyves Magazin Magyar hangja című világirodalmi podcastjének vendége Fenyvesi Orsolya író, költő, műfordító, aki a Nobel-díjas szerző Vörös önéletrajza című versesregényét ültette át magyar nyelvre. A podcast témái: Izzik a telefonvonal: Fenyvesi Orsolya megtudja, hogy Carson Nobel-díjas A műfordítás és a megosztás vágya Így olvastuk Carson magyarul megjelent versesregényét, a Vörös önéletrajzát Szörnyetegből érzékeny fiú, hősből seggfej Kedvenc idézeteink A mitológia szerepe Carsonnál és Fenyvesinél Kamaszok és a versolvasás Felszabadító, hogy nem kell választani a tudás és az érzékenység között Könyvajánló: mit olvassunk még Carsontól és Fenyvesitől?

  • #495
    November 6 · 55 min

    Ügynökakták: hogyan segít feldolgozni Esterházy, Forgách vagy Tompa Andrea regénye? / Szauna

    November 4-én szabadon hozzáférhetővé váltak az ügynökakták, így egy egész társadalom indult el a megismerés útján. Viszont az irodalomban már régóta jelen vannak egykori ügynökök és utódaik, mint például a leghíresebb és legnagyobb vitát kiváltó Tar Sándor-ügye, aki maga is besúgó volt. De Esterházy Péter és Forgách András is megírta, hogyan vettek részt a szüleik az államhatalom működésében. De hogyan segíthet az irodalom a családi titkokkal való leszámolással? És hogyan lehet feldolgozni, ha a szeretteink ügynökök voltak? Valuska László, Tasi Annabella és Szabolcsi Alexander ezek mentén beszélget az ügynökaktákról és az ügynökirodalomról. Hallgasd meg az adást! Az adásban felmerülő témák: Milyen változást hoznak az ügynökakták? Elfogadás vs harag Mennyire van felkészülve a magyar társadalom a szembenézésre? Esterházy és a Javított kiadás Tar Sándor, az ügynök Önkéntes jelentés vagy kényszerített besúgás Bartis Attila és Tompa Andrea friss könyvei Forgách András és a családi mitológia Hogyan segít a feldolgozásban az ügynökirodalom?

  • #494
    October 30 · 55 min

    Olvasással a demencia és a magány ellen: a bankból jelentkezünk! / Szauna

    Miért szól ritkán az irodalom az öregedésről, és mit adhat az olvasás idős korban? A Szauna kihelyezett adását az Erste Teréz körúti bankfiókjában vettük fel a Margó x Erste HIGGY MAGADBAN könyvgyűjtő akció mellett. Kutatásokról, demenciáról és könyvtárakról beszélgettünk, és természetesen az ajánló sem maradt el: ezúttal olyan köteteket hoztunk, amelyek az öregedésről szólnak. Hallgasd meg, és adj kölcsön egy könyvet te is egy idős családtagodnak! A beszélgetés témái: Hogy került a Szauna a bankba? Hol van az öregedés helye a kultúrában? A fiatalságkultusztól Máraiig Miért rossz az öregedés „imidzse”? Mit tehet az olvasás az agyért és az egészségért? Gyakorlati tippek: e-könyv-olvasó, hangoskönyv, könyvtár Hogyan lehet kapcsolódni az olvasás segítségével? Könyveket ajánlunk!

  • #493
    October 29 · 54 min

    Bridget Jones: a hős, akire minden nőnek szüksége van – A nő hétszer (6.)

    Szinglikirálynő, karrierista, fogyókúramániás, lúzer – Bridget Jones, a modern hősnő, aki harminc éve tart görbe tükröt nekünk, a társadalmi elvárásoknak és a fogyasztói kultúrának. Helen Fielding regénye, a Bridget Jones naplója A nő hétszer sorozat októberi témája. ..... Lány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog? A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól. A sorozathoz kapcsolódva könyvklub is indul, amelynek a budapesti ISON ad otthont. A nő hétszer témái, olvasmányai, illetve a könyvklubos találkozók időpontjai: február 25. – Maggie O’Farrell: Hamnet március 25. – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway április 22. – Mary Westmacott / Agatha Christie: Távol telt tőled tavaszom május 27. – Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya szeptember 15. – Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs október 13. – Helen Fielding: Bridget Jones naplója november 10. – Zadie Smith: NW A nő hétszer a British Council, a KultúrFlipper és az ISON közös sorozata a budapesti Brit Nagykövetség és a Könyves Magazin támogatásával valósul meg.

  • #492
    October 23 · 54 min

    Lehetnek jók a kötelezők? – Odüsszeia, szövegértés és a kamaszkori olvasás / Szauna

    Mit kezdjünk a kötelező olvasmányokkal, amikor a legújabb PISA-mérés szerint romlik a szövegértésünk? Hogyan állnak most a kötelezők, vajon kell-e több szabadság, kortárs szöveg és női szerző a tantervbe? Valuska László, Bakó Sára és Szabolcsi Alexander idézi fel iskolai olvasmányélményeit, Tasi Annabella pedig a romániai kötelezők kötelezők világába vezeti be a hallgatókat a legújabb Szauna adásban. Szó esik Christopher Nolan Odüsszeia feldolgozásáról és az adaptációk hatásáról is, sőt közelezőket is ajánlunk az adás végén. Hallgassátok meg a podcastet! A podcast témái: PISA-mérés és a szövegértés válsága Iskolai kötelezők: szeretjük vagy gyűlöljük? Miért fontos kötelezőket olvasni? Milyen művek határozzák meg a romániai oktatást? Az új kormány lehetséges változtatásai és szakmai irányok Hogyan lehetne jobb élmény a kötelezők olvasás? Az Odüsszeia filmről 5 kötelező, amit nem érdemes kihagyni

  • #491
    October 16 · 50 min

    Mit üzen nekünk a tömeggyilkosságról szóló Margó-díjas regény? / Szauna

    Fehér Renátó a 12. Margó-díj nyertese, amelyet A merénylők fénykora című regényével érdemelt ki. Miért releváns 2026-ban a toxikus férfiasságról és megszégyenítésről szóló regény? Tasi Annabella, Bakó Sára és Szabolcsi Alexander beszélget az eheti Szauna adásban a Margó-díj nyerteséről és shortlistjéről, korábbi margós élményekről, illetve arról is, hogy mit várnak el egy első kötet esetében. Hallgasd meg az epizódot! A beszélgetés témái: Fehér Renátó a 12. Margó-díjas Mi a baj a férfiakkal? Miért központi kérdés a megszégyenítés? Hogyan olvassuk A merénylők fénykorát? Hogyan alakult az idei shortlist? A díj első három helyezettjéről Hogyan lett meghatározó Adorjáni Panna Körbe című regénye Mit várunk el egy első kötettől? Mit adott nekünk az idei shortlist? Programajánló a Margóhoz

  • #490
    October 14 · 50 min

    Sírós könyvek, performatív olvasás, irodalomterápia // TBR III./1.

    Miért sírunk könyveken, és miért osztjuk meg ezt a TikTokon? A To Be Read podcast évadnyitó adásában a performatív olvasás jelenségét járjuk körül, majd Loósz Johanna irodalomterapeuta mesél arról, hogyan gyógyíthat valójában az irodalom. Miben más egy terápiás alkalom, mint egy könyvklub? És mi milyen könyveken sírtunk utoljára? Kiderül az adásból. Az epizód témái: A TikTokon terjedő „sírós olvasás” jelenségéről Olvasásnépszerűsítés vagy színjáték? – „performative vulnerability” Miért vágyunk arra, hogy mi is átélhessük ezt az élményt? A sírás még csak reakció, nem terápiás eredmény. Irodalomterápia vs. könyvklub Nem kell semmiféle előképzettség az irodalomterápiához. Gyakorlatok a terápiás munkában Sírós könyveket ajánlunk To Be Read podcast Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin podcastsorozatában izgalmas friss megjelenésekről, aktuális kedvencekről, könyves hírekről beszélgetünk hónapról hónapra. Tarts velünk te is, hallgass, nézz minket, és csatlakozz offline könyvklubunkhoz is. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

  • #489
    October 9 · 52 min

    Mitől jó egy könyvborító? Körülnéztünk a Könyvfesztiválon / Szauna

    Mik voltak a kedvenc borítóink az idei Könyvfesztiválon? Valuska László, Bakó Sári és Szabolcsi Alex arról beszélget a Hungexpón, mit árul el a borító a könyvről, hogyan működik marketingeszközként, és mikor segít – vagy árt – a kiadói arculat. Szó esik a filmes borítókról, a BookTok-trendekről is, illetve bejelentkezik Puskás Ágota író, aki magának tervezi a könyveit. Hallgasd meg az epizódot! A beszélgetés témái: Gyerekkori borítóélmények – a Vuktól a Delfin-könyvekig A borító mint marketingeszköz Puskás Ágota: a szerző, aki a saját borítóit tervezi Jelenetek, motívumok vagy hangulatok – mit szeretünk? Újrakiadások és változó „életmű-arculatok” BookTok: a fordított könyvek és az eredeti borító kérdése Mit gondol a Könyvfesztivál közönsége? Kedvenc borítóinkat ajánljuk

  • #488
    October 4 · 37 min

    Algoritmusok fogságában: mi lesz a könyvekkel a mesterséges intelligencia korában? / Szauna

    A Könyves szerkesztőségi podcastja, a Szauna nem kevesebbet vállal, mint szembenézni a mesterséges intelligencia hatásával, az olvasási szokások átalakulásával, amihez Cory Doctorowot is segítségül hívjuk. Beszélünk az algoritmusok okozta kulturális buborékokról, az AI-jal írt tömegkönyvekről, az emberi kapcsolódások iránti vágyról, valamint az AI és az ember viszonyát feldolgozó legfontosabb olvasmányokról. A Könyves Magazin podcastjában Chilembu Krisztina, Szabolcsi Alex és Valuska László a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról jelentkeznek. A beszélgetés témái: Az olvasás mint a szabadság megőrzésének eszköze A digitális eszközök térnyerése miatt csökken-e az olvasás szerepe? Mit mond Cory Doctorow az AI-ról? Személyes AI-tapasztalatok Algoritmusok és tartalomfogyasztás AI az irodalomban A digitális elszigetelődéssel vs. offline terek Az AI témájához kapcsolódó köteteket ajánlunk

  • #487
    October 3 · 44 min

    Guilty pleasure vagy kíváncsiság? Ezért szeretjük a memoárokat / Szauna

    A Könyvfesztiválra kitelepült Szauna podcastünk legújabb adásában a memoárokat és az életrajzi könyveket beszéltük ki. Miért ennyire népszerűek? Hogyan olvassuk őket? És miket várunk az újdonságok közül? Rengeteg könyvcímet emlegettünk, hallgassátok! A podcast témái: Könyvfesztiválos élmények: kijutni a Hungexpóra A mesterséges intelligencia és az olvasás Betegségnaplók: Siri Hustvedt, Szentesi Éva és Urfi Péter Színészmemoárok: Mácsai Pál, Udvaros Dorottya, Cserhalmi György Sztármemoárok: Matthew Perry, Matthew McConaughey A válástörténetek mindenek felett? Az élő adás varázsa: hozzászól az olvasónk! A Salt Path-botrány „Az önéletrajziság elvárja tőlem, hogy elhiggyek mindent” Valóságigény egy bizonytalan világban

  • #486
    October 2 · 52 min

    Sztárszerzők Budapesten: kibeszéltük Tóibín, Biedermann és Schachinger könyveit / Szauna

    Október első hétvégéjén minden a Könyvfesztiválról szól Budapesten! Vadonatúj szerkesztőségi podcastünkben, a Szaunában, kibeszéltük, miért szeretjük a svájci Nelio Biedermann (Lázár), az ír Colm Tóibín (Brooklyn, Long Island, A Varázsló) és az osztrák Tonio Schachinger (Valós idők; Nem úgy, mint ti) könyveit – olyan szerzőkről van szó, akik mind itt lesznek a Könyvfesztiválon! A podcast témái: Miért szeretünk fesztiválozni? Az ír sztár, Colm Tóibín: a Brooklyntól Thomas Mann életéig Először és utoljára jár a Lázár szerzője Budapesten? A Z generációs családregény: mi a titka? Nyelvi megmunkáltság vs. történet: Biedermann és Szalay Tonio Schachinger: Szoboszlai Dominik, macskás profilkép és gamervilág Szerkesztőségi könyvajánló: mit olvasunk ősszel?

  • #485
    September 30 · 48 min

    „A lélek rezdüléseinek írója” – Colm Tóibín magyar hangja: Kada Júlia és Greskovits Endre

    Elindult a Magyar hangja, a Könyves Magazin világirodalmi podcastsorozata. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra látogató ír szerző, Colm Tóibín fordítóival, Kada Júliával és Greskovits Endrével beszélgettünk a fordítás műhelytitkairól, „szigorú” Írországról, érzékletesen bemutatott női karakterekről és Thomas Mannról. A podcast témái: Hogyan lettek műfordítók? Szereplők, akikért meghasad az ember szíve Műfordítás a 70-es, 80-as években és ma Colm Tóibín, a lélek rezdüléseinek írója Miért megnyugtató könyv a Brooklyn? Szikár mondatok és az otthonkeresés Milyen Colm Tóibín Írországa? Miért fontosabbak a regényeiben a női karakterek? A Varázsló és Thomas Mann: miért szólt ekkorát ez a regény? Szerelem, szövetség és homoerotikus vágyak Könyvajánló: mit olvassunk még Kada Júlia és Greskovits Endre fordításában? A műsor házigazdája: Tasi Annabella

  • #484
    September 25 · 28 min

    Mennyire határoz meg minket a családi múlt? – Biró Zsombor Aurél mesél készülő regényéről // Alkotótárs podcast VIII.

    Az Alkotótárs podcast záróepizódjában Biró Zsombor Aurél mesél készülő regényéről, amely végül nem az eredetileg tervezett egyetemfoglalás-történet lesz, de hasonlóan izgalmas kérdéseket jár majd körül. A szerző osztályváltó nők és férfiak sorsán keresztül tervezi vizsgálni a hatalomhoz, a családhoz, illetve a társadalmi környezethez fűződő viszonyunkat. A készülő könyv mellett színházi munkái, valamint az első regényéből készülő adaptáció is szóba kerül. A beszélgetés témái: Búcsú az Alkotótárs podcastsorozattól A Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek színpadi adaptációja a Vígszínházban Az eredeti, Hogyan térdeljünk munkacímű regényterv sorsa Az új regény témája: osztályváltás-történetek A valósághoz fűződő viszony és a társadalmi-politikai térkép rajzolása A családi múlt és a generációs osztályváltás kutatása A kézirat további útja: szerkesztők, olvasók, verziók Aktuális előadások az őszi évadban

  • #483
    September 18 · 33 min

    Te megengednéd a gyerekednek, hogy megnézzen egy boncolást? – Készül Harag Anita kisregénye // Alkotótárs podcast VII.

    Harag Anita az Alkotótárs podcast záróbeszélgetésében arról mesél, milyen kihívásokkal néz szembe a regényírás során, és mennyiben más ez, mint a novella műfaja. Készülő könyve egy nem mindennapi szülői értekezletről szól, ahol arról vitatkoznak, megnézhetnek-e a középiskolások egy boncolást. A szerző a halálhoz, gyászhoz fűződő viszonyt, illetve a nevetés és sírás közelségét is kutatja. A beszélgetés témái: Az utolsó közös beszélgetés – ezúttal a munkatervről Mennyiben más regényt írni, mint novellát? A szerzői „kegyetlenség” kérdése – mit jelent kidobni a leírt szöveget? Az ötlet eredete: egy Duna-parti beszélgetés A szülői értekezlet mint drámai keret Saját viszony a boncoláshoz és a halálhoz Formakeresés: dráma és próza határán, olvasmányok és minták A munkacím: Nevetések Alkotótárs podcast A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz. Podcastsorozatunkban a két győztessel, Harag Anitával és Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk írásról, olvasásról, az őket inspiráló alkotókról és készülő munkáikról. A sorozat szerkesztő-műsorvezetője: Bakó Sára

  • #482
    September 16 · 48 min

    Queer és vallásos – Hány rétege van Winterson kultregényének? – A nő hétszer (5.)

    Jeanette Winterson első regényét szokás a queer irodalom egyik alapművének tekinteni, emellett viszont egy életrajzi elemekből táplálkozó és mágikus elemekkel átszőtt fejlődésregény is, amely egy fiatal lány történetén keresztül mesél az anya-lánya kapcsolatokról és a láthatatlan férfiakról, a közösségről és annak hiányáról, az árulásról és önmagunk megtalálásáról. A nő hétszer sorozat szeptemberi olvasmánya a Nem a narancs az egyetlen gyümölcs. Lány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog? A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól. A sorozathoz kapcsolódva könyvklub is indul, amelynek a budapesti ISON ad otthont. A nő hétszer témái, olvasmányai, illetve a könyvklubos találkozók időpontjai: február 25. – Maggie O’Farrell: Hamnet március 25. – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway április 22. – Mary Westmacott / Agatha Christie: Távol telt tőled tavaszom május 27. – Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya szeptember 15. – Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs október 13. – Helen Fielding: Bridget Jones naplója november 10. – Zadie Smith: NW A nő hétszer a British Council, a KultúrFlipper és az ISON közös sorozata a budapesti Brit Nagykövetség és a Könyves Magazin támogatásával valósul meg.

  • #480
    August 28 · 56 min

    Nádas Péter a totális figyelem és a roncsolt mondatok írója (Búcsú Bazsányi Sándorral)

    Nádas Péter 83 éves korában meghalt gombosszegi házában. A magyar és a világsajtó is az egyetemes irodalom egyik korszakos alkotóját gyászolja. A Könyves Magazin Bazsányi Sándor irodalomtörténésszel, a Nádas-monográfia szerzőjével veszi végig ezt a monumentális életművet, ami évtizedek óta alakítja világunkat, nézőpontjainkat. A beszélgetés tartalmából: Bazsányi Sándort kamaszként “leterítette” az 1986-os Emlékiratok könyve, amely a borítójától a mondatszerkezetekig provokációnak számított. Két párhuzamos életmű: az 1986-os könyvhét két meghatározó műve az Emlékiratok könyve és Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című kötete volt. Nádas prózájának védjegyei a bekezdésnyi hosszúságú, titkolózó mondatok, amelyek nem birtokolni vagy leigázni akarják a tárgyukat, hanem körüljárják azt. A káosz és a rend dinamikája Nádas prózájában: a rendvágy hajtja a formát, miközben tisztában van a rend megvalósíthatatlanságával. Az irónia Nádasnál nem egyszerű humor vagy nevettetés, hanem alapvető gondolkodás- és látásmód, amely egyszerre elgondolkodtat, megriaszt és láttat. Nádas az „erős” és autisztikus olvasó. A fotósként induló Nádas 20 évesen megírja A Biblia című kisregényét, amely klasszikus eszközökkel ábrázolja a testi-lelki öntudatra ébredést. Bár életművét végigkíséri egyfajta mély tudatosság, Nádas folyamatosan kész volt az újratervezésre – az Emlékiratok könyve első változatát például elégette, mert túlságosan szemérmetlennek érezte. A szívinfarktus és a klinikai halál átélése (Saját halál) után Nádas alapjaiban gondolta és kezdte újra a készülő Párhuzamos történetek koncepcióját. A Párhuzamos történetek radikalizmusa: a 2005-ben megjelent háromkötetes főmű megosztotta a kritikát idomtalan, nyelvileg roncsolt mondataival, valamint a testi akciók és az emberi létezés határainak ábrázolásával. Nádasnál az emlékezés nem ideológiai döntés, hanem az érzékszervek által begyűjtött részletek (szagok, felületek, tárgyak) útján működő, totális figyelem. A Világló részletek mint összefoglalás. Nagyon sajnálom: A Világló részletek híres zárómondata nem puszta pesszimizmus, hanem egy kegyetlen, mégis alázatos tisztánlátás a világ állapotáról és az illúziók hiányáról.

  • #478
    August 10 · 33 min

    Krasznahorkai #4: Nobel-díj mint márka és kulturális hatása

    A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című kötet bemutatóján Mátyás Kitti, a Könyves Magazin és a Margó Irodalmi Fesztivál kommunikációs vezetője Erdei Zsófiával, a Dentsu kreatívigazgatójával, valamint Bárány Tibor filozófussal és irodalomkritikussal beszélgetett arról, hogyan vált a Nobel-díj a világ egyik legerősebb kulturális márkájává, mit jelent a „Krasznahorkai-brand”, és milyen szerepe van a kommunikációnak egy író nemzetközi ismertségének alakításában. A beszélgetés témái: A Nobel-díj mint globális kulturális márka Hogyan válik egy író nemzetközi márkává? A Krasznahorkai-brand és a szerző nyilvános imázsa Mit jelent a Nobel-díj Krasznahorkai életműve számára? A hosszú mondatok mint irodalmi és kommunikációs védjegy Marketing és hitelesség a kortárs irodalomban Tudatosan felépíthető-e egy Nobel-díjas életmű? Az olvasóvá nevelés és Krasznahorkai jövőbeli kulturális hatása ---------- Tudj meg mindent Krasznahorkairól! 2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig. Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László. Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt: https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

  • #479
    August 7 · 57 min

    Disznóherélés, Esterházy és a Nobel – a Sátántangó igaz története // TBR II./10.

    A TBR legújabb adásában Bakó Sára, Bognár Edmond és Szabolcsi Alexander Krasznahorkai László Sátántangó című regényét vitatja meg a Nobel-díj apropóján. Szó esik az első olvasásélményekről, a nehéz nyelvezetről és tördelésről, a regény keletkezéstörténetéről, a mű egyetemes hatalomkritikájáról, a Tarr Béla-film jelentőségéről, valamint ajánlott magyar szépirodalmi olvasmányokról Mészölytől Esterházyn át Nádasig és Tompa Andreáig. Bevezetés, köszöntés, a vendégek bemutatása Első olvasói találkozás Krasznahorkaival – Edmond és Alex útja A "nehéz olvasni" mítosz – nyelvezet, tördelés, befogadhatóság Hosszú mondatok és ritmus – meditatív olvasásélmény Bécsi hagyatékkutatás és a regény keletkezéstörténete (disznóherélés, Esterházy) Sátántangó a magyar posztmodernben – kritikai fogadtatás Egyetemes témák: hatalom, manipuláció, hamis megváltás Hangoskönyv-élmény és a figyelem kérdése (Z generáció) Nemzetközi siker – Tarr Béla filmje, díjak és a Nobel utáni hype Ajánlott magyar szépirodalmi könyvek

  • #477
    August 1 · 32 min

    Krasznahorkai #3: Hogyan szerkesztik Krasznahorkai László szövegeit a Magvetőben?

    A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című könyvünk bemutatóján Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója Dávid Annát, a Magvető Kiadó igazgatóját és Szilák Flóra irodalomtörténészt kérdezte. A beszélgetés témái: Mióta van benne a levegőben, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kaphat? A Nobel-ünnepség Stockholmban Dávid Anna szemével. Mikor érezték, hogy világméretű életmű készül? Milyen irodalmi közegbe érkeztek a Krasznahorkai-művek a nyolcvanas években? Mit kell tudni Krasznahorkai keleti témájú regényeiről? Hogyan szerkesztik a Krasznahorkai-szövegeket a Magvetőben? Tudj meg mindent Krasznahorkairól! 2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig. Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László. Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt: https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

  • #476
    July 24 · 35 min

    Krasznahorkai #2: A Sátántangó egy egész univerzum

    Megjelent A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című könyvünk! Vágvölgyi B. András újságíró, író, filmrendező és Török Ferenc filmrendező beszégletett Szabolcsi Alexanderrel, a kiadvány egyik szerzőjével. A két rendező mesélt arról, hogyan kezdődött a barátságuk Krasznahorkaival, hogyan kerültek kapcsolatba az íróval és Tarr Bélával, és mit jelent nekik ma a Sátántangó. Az adást a bemutatón rögzítettük a Három Hollóban. A beszélgetés témái: Hogyan barátkozott össze Krasznahorkai László és Vágvölgyi B. András? Milyen volt Vágvölgyi B. András és Tarr Béla kapcsolata, és min vesztek össze? Miért nehéz magas irodalomból filmet készíteni? Milyen volt Vágvölgyi B. és Krasznahorkai közös világkörüli utazása a kilencvenes években? Hogyan kerültek New Yorkban Allen Ginsberg lakásába? Hogyan született meg az „apokalipszis szakértő” titulus? Hogyan jelennek meg a 12-es szerkezetek Krasznahorkai műveiben? Ugyanúgy nézzük-e a Sátántagót ma, mint a kilencvenes években? Tudj meg mindent Krasznahorkairól! 2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig. Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László. Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt: https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

Showing 1–20 of 36 episodes